Tudod, hogy mikor ronthatod el úgy igazán? Amikor mástól várod a boldogságot, s Ő tőle függ az, hogy te épp hogy érzed magad. Ne hagyd, hogy úrrá legyen rajtad ez az érzés és befolyásolja a kedved.
Olyan jó mosolyogni, nevetni és élvezni az életet! Miért pazarolnád arra az energiád, hogy szomorkodsz és lógatod az orrod?! Csak az idődet vesztegeted, ahelyett, hogy teli vigyorral, örömmel élnéd a pillanatokat!
S tudod, hogy mi a boldogság kulcsa? Az, ha rábízod magad az életre, s nem kattogsz mindenen.
Engedd, hogy a dolgok csak úgy megtörténjenek, ne akard mindennek tudni az okát! Hagyd, hogy az élet tegye a dolgát, s te csak élvezd minden egyes pillanatát. Lehet, hogy néha fáj, s úgy érzed nem bírod már, de hidd el, hogy szükséged van rá, hiszen csak a segítségedre lesz, hogy egy még teljesebb életet élhess. Amikor megtalálod azt az embert, akiért bármit odaadnál, gondolj csak bele, hogy előtte hány emberrel kellett találkoznod ahhoz, hogy tudd mire van szükséged, hogy tudd, milyen kapcsolatot szeretnél magadnak. Milliószor átvágtak, becsaptak de te pont ebből tanultál, hiszen ezzel csak még jobban kikörvonalazódott előtted, hogy mi az ami kell neked, s mi az ami nem.
Amikor megismersz valakit, lehetőséget adsz egy új kapcsolatnak, amiből bármi kialakulhat. A kezdetek tele vannak izgalommal, hiszen még nem tudtok egymásról semmit, s önmagatokat adva felfedezitek egymás "belsejét". Ti döntitek el, hogy kit milyen közel engedtek magatokhoz, ám, amikor már az érzések kezdenek a felszínre törni, sajnos beleeshetünk abba a csapdába, hogy Ő tőle tesszük a boldogságunkat függővé. Ugyanis elvárásaink vannak a másik fél felé és ha már nem azt csinálja, amit mi elgondoltunk, akkor az a hangulatunk rovására mehet. Nem ír, nem keres? Mi történt? Önmagunkat okoljuk és a hibáinkra hivatkozva elkönyveljük, hogy biztos rosszak vagyunk. Talán nem vagyunk elég jó neki? Megbántottam valamivel? Talált jobbat, tökéletesebbet vagy még mindig a régi után vágyódik? Telis-tele leszünk negatív gondolatokkal s búslakodva éljük a napjainkat, ahelyett, hogy elvárások nélkül élnénk és jól éreznénk magunkat.
Ha nem ír, ha nem keres? Nem baj! Te éld tovább az életedet és törekedj arra, hogy egyedül is örömmel töltsd el a pillanatokat. Tudod a boldog emberek, már azelőtt boldogok voltak, hogy megtalálták volna azt az embert, aki ezt "megadta" volna neki. Ők tudják, hogy hogyan legyenek harmóniába önmagukkal, hogy hogyan töltsék el értékesen a pillanataikat, anélkül, hogy közben azon aggódnának, hogy XY miért nem keresi. Inkább az életüket építve mennek tovább nem foglalkozva azzal, hogy a másik mit gondol róla. Nem a partnerétől várják a boldogságot, hanem saját maguk teremtik meg azt. És ez a legfontosabb! Amikor megtalálják azt az embert, akit tiszta szívből tudnak szeretni, hatalmas plusz érkezik az életükbe, de nem ragaszkodnak hozzá, s bármi történik, képesek a levegőben maradni és nem a földre esni.
Ha jön fogadjátok, ha megy engedjétek..
Te is szívesebben töltöd el egy olyan ember társaságában a napjaidat, aki vidám, élettel teli és sugárzik. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy ilyen nőt/férfit fogsz leszólítani, nem pedig egy búval béleltet. És amikor megtalálod azt, akivel még jobban érzed magad..na akkor érzed azt, hogy az életben bármi lehetséges és hirtelen minden szebb lesz a szemedben. Az ég kékebb lesz, a fű zöldebb, az emberek szebbek és fülig érő mosollyal járod az utcákat miközben arra gondolsz, hogy te vagy a legszerencsésebb. Csodálatos érzés megtalálni azt, akivel önmagad lehetsz és akinek a jelenléte is elég ahhoz, hogy jobban érezd magad. Szívd magadba a benne rejlő energiát, a mosolyát, a szemét és mindent, amit csodálatosnak találsz. Amikor simogat és hozzád bújik, amikor megcsókol és a füledbe súgja, hogy te vagy a legszebb dolog, ami valaha történhetett vele, ne a múlttal és ne is a jövővel foglalkozz, hanem a jelennek élj és abból táplálkozz! Ha csak 5 percig is tartott, legyél hálás érte, hogy átélhetted vele, s ha csak ennyit is kaptál belőle, ne szomorkodj, hisz sohasem tudhatod, hogy mikor lesz részed egy ilyen találkozásban újra. Az élet kiszámíthatatlan! Az egyik pillanatban még egyedül fekszel, a másikban meg már azzal a személlyel, ki megdobogtatja a szíved és a karjaiban ölel. Így hát felesleges szomorúnak lenni, s a hiány érzését erősíteni, hiszen minden perc egy új esély arra, hogy megismerd, s találkozz azzal, ki a szerelem kapuját megnyitja.
Ami volt, elmúlt, mindenből tanul az ember. A kapcsolataink során leszünk egyre bölcsebbek és csak így tapasztalhatjuk meg, hogy mi az, ami fontos a számunkra. Attól, mert valami véget ér, még nem jelenti azt, hogy nem kezdődhet egy új, sőt! Egy sokkal jobb fog kezdődni egy tapasztaltabb emberrel és az idő előrehaladtával kapcsolataid komolysága egyre csak nő és majd ott állsz azzal a társsal, kivel eltudnád képzelni az életed. Engedd el a múltat, lépj tovább, s adj esélyt az újnak. Ne élj elvárásokkal, hagyd, hogy kibontakozzon és azt csinálja, amit akar. Ne függj attól, hogy keres vagy nem keres, hiszen minden okkal történik. Ha nem keres, lehet hogy nem neked volt a partnered és egy sokkal jobb vár rád, kivel játszmák nélkül éled az életed. Mindenkinek van párja és előbb utóbb rá talál, csak járj nyitott szemmel és a lehetőségeket ne szalaszd el. Lehet, hogy hatszor pofára fogsz esni mire megtalálod az igazit, de ez is csak azért van, mert az élet megszeretne valamire tanítani, hogy egy teljesebb kapcsolatba lépj majd bele. Azt nem állítom, hogy könnyű gátlások nélkül felfedni magad és félelem nélkül megismerni valakit, hiszen az emberben mindig ott motoszkál az a gondolod, hogy mi van, ha ő is fájdalmat fog majd okozni..de tudod, aki mer az nyer és ha nem mersz, akkor esélyed sem lesz arra, hogy megtaláld a viszonzott szerelmet!